A halál olyan súlyos veszteség, hogy valójában
sohasem lehet feldolgozni.Az emléke elhalványulhat a szeretett
személynek, de a hiánya mindig megmarad.
Csitáry-Hock Tamás
Bejegyezte:
Angyalka
Az emlék, amit - ahogy mondják - az idő megszépít.
De az idő nem minden
emléket képes megszépíteni.
Mert vannak olyan emlékek, amelyek már abban
a pillanatban felülmúlhatatlanul szépek, amikor megszületnek.
Müller Péter
Bejegyezte:
Angyalka
Hogy mennyire szeret valaki, azt onnan tudod egészen pontosan bemérni, hogy mennyire tudja a hibáidat megbocsátani.
Csitáry-Hock Tamás
Bejegyezte:
Angyalka
A pillanatok nem vesznek el soha.
A legszebb pillanatokból áll össze az a kép,amit Életnek nevezünk.
Horváth György
Bejegyezte:
Angyalka
Mesélj magadról! (...) Mindent tudni akarok rólad. Figyelni akarlak.
Amikor alszol. Amikor ébredsz. Megérinteni tenyered vibráló vonalait
közben, végigsimítani tested karcsú hajlatain, fürkészni szemed
örvényét, szemöldököd ívének rándulását, amikor a nap fénye reggelente
az arcodra vetül. (...) Szomjazlak téged, úgy kortyolnék, kóstolnék
belőled, mint egy erdei forrás friss, éltető vizéből a megfáradt kóbor.
Minden porcikád, minden pillanatod akarom.
Át akarlak élni.
Andrew Matthews
Bejegyezte:
Angyalka
Mindannyian sebezhetőek vagyunk. Szükségünk van legalább egyvalakire,
akivel megoszthatjuk a legnagyobb gondjainkat is - egy emberre, aki azt
mondja: "Szeretlek és elfogadlak téged úgy, ahogy vagy, bármi is
történjék."
Csitáry-Hock Tamás
Bejegyezte:
Angyalka
Fázol... Hideg van, fúj a szél, szemedbe hordja a tűhegyes esőcseppeket.
Utálod, már számolod, hogy még mennyit kell lépned a biztonságos meleg
szobáig, csak be, be, be a hidegből. A szoba kellemes, meleg... De mi
ez? Fázol. Tovább is. Hiába meleg, hiába duruzsoló kandalló, hiába...
Mert nem a bőröd fázik valójában. Hanem a lelked. A lelked didereg.
És
nem tudja felmelegíteni sem kandalló, sem fűtött autó, sem pálmafás
tengerpart.
Mert egyedül van.
Csitáry-Hock Tamás
Bejegyezte:
Angyalka
A bőrödet sok minden melegítheti, de a lelket csak egyvalami. Egy másik
lélek. A másik. És ha lelked megtalálja párját, akkor bújik hozzá,
reggeltől estig, estétől reggelig. És melegíti.
Akkor is, ha bőrödön a
hideg szél fut végig.
És ennél kellemesebb meleg nem létezik.
Az Ő
lelke.
Ingmar Bergman
Bejegyezte:
Angyalka
Sokféle szerepet játszunk. Van, amelyik szórakoztat, és van,
amelyiket azért játszunk, mert mások elvárják tőlünk. Legtöbbször azért,
hogy védjük magunkat.
Müller Péter
Bejegyezte:
Angyalka
Van mondjuk egy vágyad, amit el akarsz érni.
Így, ahogy vagy, még nem lehet a tiéd. Éretlen vagy rá. Ilyenkor látjuk,
hogy a teljesüléshez "idő kell". Ez nem azt jelenti, hogy türelmetlenül
nézed az órádat és lapozod a naptáradat, miközben ujjaddal idegesen
dobolsz az asztalon, hanem hogy alkalmassá érleled magad a
teljesüléshez.
Popper Péter
Bejegyezte:
Angyalka
A boldogság egy totális pillanat, a teljesség
pillanata.
Ez elérhető néha, de akkor is csak egy pillanat, ráadásul
legtöbbször teljesen váratlanul jön.
Nem betervezhető,elhatározható.
Márai Sándor
Bejegyezte:
Angyalka
Van egyfajta áldozat és szolgálat a szerelemben, amely több és igazibb,
mint a vallomás és rablás, több, mint a "Csak-Téged-és-örökké" - (...),
van egyfajta szerelem, mely nem elvenni akar, hanem megóvni, nem bántani
akar, hanem megmenteni, s talán csak ez az igazi, s őszinte.
Ágai Ágnes
Bejegyezte:
Angyalka
Szeretlek
és folytathatnám: szeretlek, mint...
és bizonyára jutna eszembe még friss hasonlat,
jól hangzó, kevésbé kopott,
de így mondom pőrén, dísztelen,
vedd vallomásnak vagy tényközlésnek,
akár messze vagy,
akár a szomszéd szobában,
akármi volt, van, vagy lesz velünk,
igémet hirdetem, vállalom, vissza nem vonom:
szeretlek!
és folytathatnám: szeretlek, mint...
és bizonyára jutna eszembe még friss hasonlat,
jól hangzó, kevésbé kopott,
de így mondom pőrén, dísztelen,
vedd vallomásnak vagy tényközlésnek,
akár messze vagy,
akár a szomszéd szobában,
akármi volt, van, vagy lesz velünk,
igémet hirdetem, vállalom, vissza nem vonom:
szeretlek!
Feldmár András
Bejegyezte:
Angyalka
Ha könnyű lenne megsiratni és gyászolni azt, amit elvesztettünk, akkor
sokkal könnyebb lenne az életünk. Annyira fáj, de annyira fáj valóban
megsiratni, meggyászolni azt, amit elvesztettünk, hogy inkább nem
akarjuk. Akkor, amikor életemben először megéreztem azt, hogy mi az a
gyász, mi az a siratás, a szívem úgy fájt, hogy azt hittem, belehalok.
Tornay András :Ötlet dalokhoz # 2 – Tanácsok
Bejegyezte:
Angyalka
Találd meg a folyamatot
amiben a testből ember lesz
ragadd meg a pillanatot
amikor a részből végre teljes lesz
Utazz, repülj magasra
Próbálj nemes szívvel élni
És vigyázz nagyon magadra.
amiben a testből ember lesz
ragadd meg a pillanatot
amikor a részből végre teljes lesz
Utazz, repülj magasra
Próbálj nemes szívvel élni
És vigyázz nagyon magadra.
Ady Endre
Bejegyezte:
Angyalka
Gondold azt, hogy a szívem sokszor nagyon, túláradón dobog s úgy járok a
rózsák között, mint egy tavalyról maradt nyugtalan, kimozdult,
megbolondult rózsa. Milyen jó volna téged olykor látnom. (...)
Szeretlek, Rosszam, Tétovám, Semmim.
Kérlek, ne vedd ezt túlságosan
komolyan.
Csak annyi igaz, hogy szeretlek.
Benina
Bejegyezte:
Angyalka
A rémálom nem bennem élt, hanem én éltem át minden egyes elátkozott napfelkeltével, amit nélküle kellett megélnem.
Paudits Zoltán:Lélek és könny
Bejegyezte:
Angyalka
Egyetlen könnycseppben benne van az ember
Lelke, földre hullik, rásüt a Nap, és Fénye által megtölti Reménnyel,
majd az áttetsző kis "üveggyöngy" visszatükrözi e Fényt az elhagyott
helyére, a Lélekbe...és ez viszi tovább az embert...
Müller Péter
Bejegyezte:
Angyalka
Boldogság .. ez volt életem egyetlen és mindennél fontosabb alapszava!
Én nem akartam sem bölcs, sem művész, sem hős, sem istenhívő lenni - csakis Boldog ember akartam lenni!
Ez a vágyam röpített néha a magasba, és vezetett a mélybe, olyan tövisek és bokrok közé, amelyeken alig tudtam átgázolni!
Én nem akartam sem bölcs, sem művész, sem hős, sem istenhívő lenni - csakis Boldog ember akartam lenni!
Ez a vágyam röpített néha a magasba, és vezetett a mélybe, olyan tövisek és bokrok közé, amelyeken alig tudtam átgázolni!
Tatiosz
Bejegyezte:
Angyalka
Senkiről se higgyük, hogy véglegesen rossz, mert éppen a jó felé tartó úton ballag - ki gyorsabban, ki cammogva.
Szeretetünk segít megtalálni a helyes utat.
Szeretetünk segít megtalálni a helyes utat.
Ady Endre
Bejegyezte:
Angyalka
Itt hűvös ősz van. Lehullott már
Az első, hideg őszi dér,
Lemondani tanít a hulló,
Búcsúzó, sárgult falevél...
Az én szívem is rideg, fásult,
Csak néha sóvárg és beteg...
- Milyen az ősz maguknál, édes?
Óh írja meg! Óh írja meg!...
Az első, hideg őszi dér,
Lemondani tanít a hulló,
Búcsúzó, sárgult falevél...
Az én szívem is rideg, fásult,
Csak néha sóvárg és beteg...
- Milyen az ősz maguknál, édes?
Óh írja meg! Óh írja meg!...
Márai Sándor
Bejegyezte:
Angyalka
Az áldozatokról és a merénylőkről
Mindig és örökké csak arra gondolj, hogy az emberek, akik közelednek hozzád, egyszerre
bűnösök és ártatlanok, s ugyanaz a törvény működik szívükben, mint a te szívedben
és a világmindenség érlüktetésében, s ugyanolyan halandók, mint te vagy. Az
emberi gonoszság és az emberi jóság a világ életütemének egyformán árama és alkatrésze.
A legnagyobb gonosztevőt sem tudom már másképpen szemlélni - azt sem, aki
életemre tör -, mint az élet nagy egységének egyik eszközét. Életemre tör, de ő is
áldozat - mit is gyűlöljek rajta?
Mindig és örökké csak arra gondolj, hogy az emberek, akik közelednek hozzád, egyszerre
bűnösök és ártatlanok, s ugyanaz a törvény működik szívükben, mint a te szívedben
és a világmindenség érlüktetésében, s ugyanolyan halandók, mint te vagy. Az
emberi gonoszság és az emberi jóság a világ életütemének egyformán árama és alkatrésze.
A legnagyobb gonosztevőt sem tudom már másképpen szemlélni - azt sem, aki
életemre tör -, mint az élet nagy egységének egyik eszközét. Életemre tör, de ő is
áldozat - mit is gyűlöljek rajta?
Osho: Mindennapra
Bejegyezte:
Angyalka
Senki sem akar szenvedni, de magunkban hordozzuk a szenvedés magjait.
Az önmagunkon végzett munka végső lényege, hogy elégessük ezeket a magokat.
Maga az elégetés okozhat némi szenvedést, de az semmiség egy egész életnyi boldogtalansághoz képest.
Amint megnyilvánulnak a benned hordott sebek, gyógyulásnak indulnak. Ez egy gyógyulási folyamat.
De jól tudom, hogy ha van egy ilyen sebed, nem akarod, hogy bárki hozzáérjen. Nem is akarsz igazán tudni róla.
El akarod rejteni, de a rejtegetéssel nem fog begyógyulni.
Ki kell tenni a napsugaraknak, a szélnek.
Müller Péter
Bejegyezte:
Angyalka
Nem igaz, hogy a szeretet olyan, mint a magányos virág illata,
és akkor is árad,ha nem jár arra senki. Nem!
A virág azért illatozik , mert vár valakit.
Horváth György
Bejegyezte:
Angyalka
Baj, ha közelebbről akarom ismerni világodat, ha kíváncsi vagyok rá?Kíváncsi vagyok minden vágyadra, minden gondolatodra,
mosolyognivalóidra, érintésedre és... Rád!
Paeli Suutari: A Suutari-levelek
Bejegyezte:
Angyalka
Mi szeretetből önkéntes felelősséget vállaltunk egymás álmaiért. És nem felejtettük el betartani az ígéreteinket!
Paulo Coelho
Bejegyezte:
Angyalka
A harcos odafigyel a mindennapi élet apró
csodáira.
Azért veszi észre a szépet maga körül, mert
ő is magában hordozza a szépséget. Hiszen
a világ tükör, és minden embernek a saját
arcvonásait tükrözi vissza. S a fény harcosa
- bár tisztában van a hibáival és a korlátaival-
a váltságos időben is igyekszik megőrizni
jókedvét.
Végtére is a világ mindig azon van, hogy segítsen
neki, akkor is, ha néha úgy tűnik, mintha éppen
az ellenkezőjére törekedne.
csodáira.
Azért veszi észre a szépet maga körül, mert
ő is magában hordozza a szépséget. Hiszen
a világ tükör, és minden embernek a saját
arcvonásait tükrözi vissza. S a fény harcosa
- bár tisztában van a hibáival és a korlátaival-
a váltságos időben is igyekszik megőrizni
jókedvét.
Végtére is a világ mindig azon van, hogy segítsen
neki, akkor is, ha néha úgy tűnik, mintha éppen
az ellenkezőjére törekedne.
Schäffer Erzsébet
Bejegyezte:
Angyalka
Ha valamiért vagy valakiért áldozatot hozok, az nem elvesz belőlem,
hanem hozzám ad. Annak a lemondásnak az ereje belém költözik...
A dolgok láthatatlanul, a rajtunk túli világban összefüggenek.
hanem hozzám ad. Annak a lemondásnak az ereje belém költözik...
A dolgok láthatatlanul, a rajtunk túli világban összefüggenek.
Müller Péter
Bejegyezte:
Angyalka
Minden csoda a tiéd lehet, a legmerészebb álmaidat is megépítheted – de lassan Téglánként.
Minden tégla lerakásához türelem kell, kitartó
szorgalom, s főleg hit, hogy ebből végül ház lesz. Minden egyes
téglánál látni kell a házat!
Ez a hit.
Johannes Linnankoski –Dal a tűzpiros virágról
Bejegyezte:
Angyalka
Te értetted meg velem, hogy milyen rejtelmes mély és csodálatos a férfinak és a nőnek a viszonya, hogy nem véletlenül akadnak egymásra . Hogy a szerelem nemcsak ölelés és csók és az érzések tavaszi mámora , hanem a léleknek csendes boldogsága, láthatatlan és mégis ott van mindenütt,mindenben
Néma és mégis sokatmondó, még ha az ajkak meg sem rebbennek.
Forró Hajnalka
Bejegyezte:
Angyalka
Tenyeremben maradt
Arcod érintésével
Mosolyt csalok reggelem
Gyűrött takarójára,
S míg titokban
Szíved dobbanását
Szomjasan számolom,
Lelked csücskébe kapaszkodva
„Belémfeléd” szegődöm.
Arcod érintésével
Mosolyt csalok reggelem
Gyűrött takarójára,
S míg titokban
Szíved dobbanását
Szomjasan számolom,
Lelked csücskébe kapaszkodva
„Belémfeléd” szegődöm.
Szabolcsi Zsóka
Bejegyezte:
Angyalka
Szeretnék ott lenni, ahol te vagy,
kisimítani arcodból a ráncokat,
letörölni szemedből a könnyed,
hinni, hogy velem együtt könnyebb.
kisimítani arcodból a ráncokat,
letörölni szemedből a könnyed,
hinni, hogy velem együtt könnyebb.
Alyson Noel
Bejegyezte:
Angyalka
Amit irántad érzek,az feltétel nélküli.Nem ítéllek el.
Nem veszítem el
a türelmemet.Nem büntetlek meg.
Csak szeretlek.Ennyi az egész.Világos és egyszerű.
Csitáry-Hock Tamás
Bejegyezte:
Angyalka
Látlak…
A túloldalon. Ahogy ott állsz a folyó partján, és nézel. Rám.
A túloldalon. Ahogy ott állsz a folyó partján, és nézel. Rám.
És érzel. Engem. Én pedig téged. Aztán
egy cölöpöt verek a mederbe. És te is. Aztán még egyet és még egyet.
Aztán pallókat teszünk a cölöpökre. Egyre többet és többet. És egy napon
a cölöpök, a pallók összeérnek. Elindulsz felém. Elindulok feléd. És
középen találkozunk.
A Lélekhídon.
A Lélekhídon.
Csitáry-Hock Tamás
Bejegyezte:
Angyalka
Lelkembe jutsz... Mert amikor gondolok rád,
nem "eszembe jutsz". Hanem a lelkembe. Mert nem az eszem gondol rád,
hanem a lelkem. Nem csak egy-egy pillanatra, hanem folyamatosan. Nem
tudlak, hanem érezlek. Nem gondolat vagy, hanem érzés. Nem távolság,
hanem közelség.
Nem ott, hanem itt.
A lelkemben.
Rákos Sándor
Bejegyezte:
Angyalka
Várlak,szerelmesem,a füstben és kavargásban.
A szívem világít.Neked
világít a szívem.
Eléd szökken a szívem.
Miattad szorul el a szívem.Érted zümmög,reszket,dörömböl a szívem.Csak én szeretlek téged magadért!
Tristan Ore
Bejegyezte:
Angyalka
Néha úgy kapunk, hogy szinte semmit sem adunk, máskor pedig úgy vesznek
el tőlünk, hogy szinte már mindenünket odaadtuk. Nagyon nehéz néha a jót
megkülönböztetni a rossztól, a feketét a fehértől, hisz minden oly
átlátszó, minden oly kétszínű.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)